2010. dec. 17. 16:35 - írta: magyardea - Kategóriák: Csönd-virág réten..
Fényképezte: Tóth Béla Ottó
CSÖND-VIRÁG RÉTEN
Virágot sír a csönd
szirmai lassan peregnek
gyémánt-harmatról felröppenve
MINDEN ÉLETEMBEN KERESLEK
Csönd-virág réten
Csönd-virág fényben
Élek szivárvány-létben.
ÉBREDÉS
Virrad
Hallom, amint a vörösbegy üdvözli
a kelni készülődő Napot
Én még a karjaidban vagyok
Rigó fütyül, párjára vár
Szempilláim mögé furakszik
Egy kíváncsi fénysugár
Fekszem álom és ébrenlét határán
Érted jajdul a testem és az ágy
Szembogaraimban
zöld csillagokat gyújt a napsugár
A fény megrajzolja arcod
Elköszön tőlem az éj
Te vagy
minden gondolatom felszínén és legmélyén
2009. aug. 10. 17:09 - írta: magyardea - Kategóriák: DELFIN-LÉTEM
DELFIN-LÉTEM
Álmomban delfin vagyok
Ó-ezüstben csillanó,
Kék vízben villámlóan úszó
Napsugaras kék légben szárnyaló
Delfin fivérimmel
Delfin nászban
Delfin csókokat váltunk
S delfin szerelemmel
Szeretjük a Végtelen Világot
Ébredek földi ágyban
Meztelen
Földi testben
Tikkadtan partra vetve
Delfin álmaimat
Szemenként
Hittel
Tovább kötögetve
IDŐTLENÜL
A teleHold fényében
mosdatom arcom
Arrább
az Esthajnalcsillag ragyog
S én némán
Önmagam mélyében járkálok
A múlt már nincs
A jövő még messze
ÉN VAGYOK
Lebegek MOST
A Senki Földjén
Két Világ határán
Időtlenül szemlélődve
Várakozva a Szerelemre…
EGYség
Hiába minden földi akarat,
nem választható szét
mit összekötött,
s elrendelt az Ég.
Hiába bolyongunk most
egymástól távol
-mint Nap és Hold-
a nagy Égi Sátor alatt,
bármit is teszünk,
az EGY mindörökké
EGY marad.
http://www.youtube.com/watch?v=5JXrmUD0EK0&feature=related
ESŐ…
Napok óta tikkadtan várakozom
Eső-Isten meghallgatta kérésemet:
Villámlott
Mennydörgött
És megérkezett
Zuhog az eső
Isten sír
Könnyeiben fürdik a táj
Zölden mosolyognak a fák
Zuhogj eső
Szakadj
Eső mossa az arcom
Mezítláb táncolok
Ruhám rám tapadva
Testformát ölt
S a szakadó eső
Minden fájdalmat kiölt
Belőlem
S maradt
A végtelen tiszta szerelem
Mely egy másik Zöld Világba
Kézen fogva átvezet
Ahol EGY lehetek Veled
Szakadj eső
Sírj Isten
E világot tisztítsd meg
Hogy tiszták lehessünk,
Mint a fény
Meleggel, szeretettel tele
Hogy egy új világba
Tisztán olvadhassunk bele
Könnyezik Isten
Vele könnyezem én
Az örömtől
Mert találkozom Veled
Hamarosan
E világ legvégén
Kérés:
Addig is,
Kérlek Isten
Simítsd le könnyeit
Enyhítsd a terheit
Vigyázz rá!
http://www.youtube.com/watch?v=qak5rOn-sgI
Fényképezte: Tóth Béla Ottó
HAZÁM
Ezernyi sebből vérzel
Drága kicsiny Hazám!
Ezernyi sebedet
Megcsonkolt
Gyönyörű testedet
Fényemmel
Hitemmel
Imámmal
Szeretetemmel
Minden nap gyógyítám.
http://www.youtube.com/watch?v=OsaCksYSXKc&feature=related
FOHÁSZ
A büszke zászló
pincék mélyébe rejtve...
Az ősi hit
rég elfelejtve...
Most Mammon oszt és foszt...
Uram!
Adj fényt, erőt, hitet!
Mentsd és emeld maréknyi sereged!
http://www.youtube.com/watch?v=kzFfZDiOoPM
2009. aug. 2. 17:26 - írta: magyardea - Kategóriák: KIK VAGYUNK MI?
KIK VAGYUNK Mi?
Újkenyér havában
bús magyar égbolt borul rám,
csak az Esthajnalcsillag ragyog.
Mutatja hol a Fény, az Út...
Szemek milliói merednek a semmibe,
vakon, hályoggal fedve.
S itt, e megcsonkolt Hazában
az önzés, a gyávaság, a pénz az úr!
Őseink sóhaját hallom.
Értünk haltak:
hiábavalóan,
érdemtelenekért,
gyászolatlanul...
A szó erőtlen.
A sikoly visszhangtalan.
A tett már a gondolatban fagyott.
Kik vagyunk mi?
Meggörnyedt
Fáradt
Búsongó magyarok.
/2008. Újkenyér hava..../
2009. aug. 2. 17:17 - írta: magyardea - Kategóriák: SZEGÉNYEN... MEGALÁZOTTAN...
SZEGÉNYEN… MEGALÁZOTTAN…
Megint jönnek.... Naponta látom őket… Hármójukat… Hajlott háttal, görnyedten, soványan. Minden
nap. Déltájban. Szembejönnek velem a mocskos, töredezett járdán, Debrecenben, a
belvárosban, egy hajdanvolt szép utcában, amelyet lépten-nyomon mindenféle
szemét, furcsa formájú köpések nyomatai, többnapos vagy friss emberi ürülékek
tarkítanak... Ahol salétromvirágot sírnak a málló falak...
Ők jönnek... Keserű szájukra
cigarettavég tapad, s táncot jár, ha megszólalnak. Zsírtól, portól, piszoktól
szürke, csomókban lógó hajuk, naptól cserzett , árkos, barázdált arcukba lóg.
Színtelen, fásult, fénytelen, kereső szemük a járdát kutatja. Lehajolnak egy
széttaposott cigarettavégért, s kérges, kétes tisztaságú markukba gyűjtik.
Másikban mocskosan csörög a szakadozott reklámszatyor. Alkoholért jajdulnak
bennük a kukából előkotort üvegek.
Koszos, hajdan élire vasalt ünnepi nadrágjaik jobb időket is láttak. Most
bokáikhoz csapódva bennük a szél zenél. Széttaposott, viharvert cipőjükből
kikandikál piszoktól megkérgesedett lyukas zoknijuk.
Negyvenen túl, vagy innen lehetnek? A nyomor, a keserűség, a
reménytelenség, a kilátástalanság, a megalázottság nem számlálja a múló éveket.
Valaha munkahelyük is volt. Korán reggel vekkercsörgésre ébredtek, és a
gyárba indultak. Munka után fáradtan, de bizakodóan betértek a legközelebbi
sarki kocsmába egy korsó sörre a barátokkal. Majd jött a hír: Eladták a gyárat! S a döntés, az
ítélet: Létszámfölötti vagy!
Fölösleges!
Míg találtak maguknak alkalmi munkát, abból tengődtek. Bérük: meghalni
sok, élni kevés...
Elhaladnak mellettem. Mint mindig, lelépek a keskeny
járdáról. Megkérdezhetném, hová mennek, de hallom, amint agyongyűrött
szatyraikból zörögve jajdulnak olcsó, kimért bornak nevezett lőréért a mocskos
üvegek...
http://www.youtube.com/watch?v=EIhkhnI78Bc&feature=related
2009. aug. 1. 21:12 - írta: magyardea - Kategóriák: ANGYALOKKAL TÁNCOLOK
ANGYALOKKAL TÁNCOLOK
Sivatagi hőség
Perzsel az aszfalt
Galamb sétál át a járdán tikkadtan,
szürkén pihegve
Zöld fényben lángolnak a fák
A szél a szoknyámmal játszik
Üres vagyok
Súlytalan
Lebegek
Vajúdva szülöm most új önmagam
De álmomban angyalokkal táncolok
Ismerős arcú hajléktalan fekszik a kopott padon
a több százéves fák alatt.
Reszketőn nyújtja felém tenyerét
Pénzt rakok bele, s közben megérintem kezét
A ködös szemekben parányi zöld csillag gyúl
S a mélyében meglátom Istent
A víz kékje hívogat
Belemerülök
Behunyt szemmel úszom
Majd lebegek mozdulatlanul
Otthon vagyok…
Hajdanán sellő voltam, vagy delfin talán?
Végtelen a nyugalom…
A víz ölel, simogat
Talán még boldog is vagyok
Fölnézek
Előttem az üvegfalon túl az erdő
Zöld világ…
Minden moccanatlan
Levél sem rezzen
Madár sem rebben
De e zöld világtól most
elválasztanak a vastag üvegfalak..
Falak
Falak…
Minden falat virágzó cseresznyefákkal öveznék,
hogy a fáradt vándor és a kívül rekedő
a virágzó, hűs lombok alatt megpihenhessen
Minden fal elé tavacskákat építenék,
s a tavakon lótuszvirágok nyílnának
Lótuszvirágok,
melyek a mocsárból nőnek ki
s mégis mindig fenségesen lebegnek…
Hatvanfokos gőzben tisztulva ég ki belőlem
s napbarnított testemen kigyöngyözik
a még bent rekedt fájdalom
Gőzben égek
Vízben fagyok
Bármit teszek
E Földön idegen vagyok.
S örökre idegen maradok.
De éjszaka…
Éjszaka angyalokkal táncolok.
http://www.youtube.com/watch?v=9IywjUxzbvg&feature=related
2009. júl. 27. 8:32 - írta: magyardea - Kategóriák: CSAK A SZERETET
CSAK A SZERETET
Semmi nem számít, csak a tiszta SZERETET,
mely egy most épülő új Világba
kézen fogva átvezet.
FELÉD...
Vonatom száguld feléd…
Ott vagy
Már nem is messze
Ahol az ég a földdel csókolózik össze
Hol a felhők is földet érnek…
Ott vagy
De mégis messze
És én el nem érlek.
VONATON
Feléd rohannak az oszlopok, a fák, a házak…
S én távolodom.
Rám csigaléptű napok, hónapok, évek várnak.
2009. júl. 18. 9:03 - írta: magyardea - Kategóriák: Szárnyalás
Szárnyalás
Oldva minden kötést, elengedve ragaszkodást,
üressé, lebegővé válik a Lélek,
megtisztul és angyalszárnyakon röpül tovább.
2009. júl. 17. 7:05 - írta: magyardea - Kategóriák: Golgota-járás
Golgota-járás
Négy hónap szárnyalás
Fönt a fényben,
Négy nap mélyrepülés
Lent a sötétben.
Négy nap pokoljárás,
A cél a Golgota,
Hol minden elsötétül,
S a szívnek ketté kell szakadnia.
http://www.youtube.com/watch?v=SC_VQ_aXmd0&feature=related
2009. júl. 16. 15:38 - írta: magyardea - Kategóriák: Megvan az ideje...
/saját kép/
Megvan az ideje…
„Mindennek rendelt ideje van
és ideje van az ég alatt minden akaratnak…”
-mondtad Salamont idézve nekem…
Olykor gyilkolhatnak is e bölcs szavak...
Én gyűlölöm Áldás havának azt a napját
mikor a Nemzet oltárán
engem csöndesen feláldoztál...
http://www.youtube.com/watch?v=mOcrnEcprMo&feature=related
2009. júl. 16. 15:30 - írta: magyardea - Kategóriák: Köszönöm, Uram,....
Köszönöm, Uram…
….hogy szavakat adtál számba
maréknyi Eunoctin helyett…
Szavakat, melyekből versek születnek…
A versek szárnyak,
apró kis angyalszárnyak,
melyek szívtől-szívig,
lélektől-lélekig emelnek.
Rezgésükkel gyógyítják az embert, a Földet, az Eget,
gyógyítják a MINDENséget.
http://www.youtube.com/watch?v=01C6JVBVLww
ÜZENET
Tegnap éjszaka sírtam…
Némán hallgatta bennem valaki
az el-elcsukló zokogást….
Némán nézett valaki belőlem
az ágyon fekvő rám…
Figyelt és némán üzent:
Ez itt mind nem Te vagy…
Ez itt csak test-ruhád…
Amiben élsz idegen káprázat…
Sírj!
Sírjon benned a hiány, a szeretet, a vágy!
Sírj csak!
Könnyekben gurítsd el minden fájdalmadat!
Tisztulj!
Erősödj!
A megváltás belül, benned…
S Otthonod, Hazád odaát.
http://www.youtube.com/watch?v=TwwlxBytmFI
ÉGEK…
Harmincnyolc fokos hőségben égek
Nap-Atyámat kérve
Égessen ki belőlem téged
Alkohol…
Cigaretta..
Kábulat…
Égek… elégek…
Semmi nem segít
Minden csak káprázat
Öröktől fogva bennem voltál
S most belém égetve VAGY
http://www.youtube.com/watch?v=toiIM-MzAcc
NAPJAIM…
Napjaim a Nélküled való Létezésben úgy peregnek,
Mint olvasó az imádkozó kezekben
Nem tudom meddig morzsolgatom…
Szín, fény, dallam nélküli lett bennem, köröttem minden
Részem lettél
Most szakadni indulsz belőlem…
http://www.youtube.com/watch?v=gQ8Ot_HTfxE
